*Christopher Marlowe: II. Edward

„Hatalom, vagy szerelem? És ha szerelem, az milyen szerelem? Azaz, hogyan is gondoljuk a helyes szerelmet? Hogyan és miként kell szeretni? És hogyan és miként kell uralkodni? Mi az, hogy uralkodni? Isteni kegyelem, vagy szolgálat? Ha szolgálat, akkor mennyire kell és elvárt, hogy az uralkodó, emberként is csak uralkodó legyen, megszűnve embernek lenni? Vagy mennyire szerethet magánemberként, főleg, ha nem az elvárt módon szeret? Valóban meg kell érteni a népet minden körülmények között? Valóban elvárt, hogy háttérbe szorítsa önmagát a köz érdekében? Vagy valóban mindent megtehet, azért mert ő az uralkodó? Mi a hatalom? Nem tudom.
Vizsgálódom, szenvedéllyel, és kíváncsian. Mint az Erzsébet-kori Marlowe. Pofátlanul, pikánsan, cikis témát választva egy saját neméhez vonzódó király életének, szerelmének vizsgálatával. Nagyon sok zenével, mint egy régi melodrámában. Sok zenével, ami segít megérteni. Bízom benne, hogy hátha találunk válaszokat. És hátha megtudunk belőle valamit a máról. A mára figyelve. Nyugalom, nincs aktualizálás, csak kérdezés. Mert semmi sem fekete-fehér, még ha ma úgy is tűnik.” (Alföldi Róbert)